A magyar településfejlesztési tervezés az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. A rendszerváltást követően kezdték el alkalmazni azokat a modern, stratégiai szemléletű terveket, amelyek later megalapozták az Európai Unió által támogatott integrált megközelítést. A Lipcsei Charta útmutatásai nyomán Magyarország az EU-n belül élenjárónak számított abban, hogy általános jelleggel bevezette az integrált településfejlesztési stratégiát, mint kötelező tervfajtát.
Napjainkban azonban új kihívásokkal néz szembe a településfejlesztés. A 2021-2027-es fejlesztési időszak közepén járunk, és a most készülő középtávú terveknek már túl kell mutatniuk ezen a perióduson. Ez nem csupán technikai kérdés, hanem gyakorlati szükségszerűség. A 2023-2024-ben elkészülő hétéves dokumentumok ugyanis csak három-négy évet tudnak előre vetíteni az aktuális fejlesztési időszakból, így a tervezett fejlesztések megvalósítása törvényszerűen átnyúlik a 2028-2034-es hétéves időszakra.
Ez alapvetően meghatározza minden középtávú településfejlesztési terv sorsát. A fenntartható városfejlesztési stratégia készítése során figyelembe kell venni, hogy a dokumentumnak alkalmasnak kell lennie mindkét fejlesztési időszak megalapozására. Ez különösen fontos a településfejlesztési folyamatok, az önkormányzati projektek és az építésgazdaság működésének folyamatossága szempontjából.
Sokan felvetik, hogy nem szükséges ennyire előretekinteni, hiszen négy év múlva úgyis aktualizálni kell a terveket. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az érdemi aktualizálások általában hat-hét év múlva sem készülnek el, csak a következő fejlesztési időszak kényszeríti ki őket. Ezért a középtávú településfejlesztési tervek tényleges használhatósága csak úgy biztosítható, ha már kidolgozásukkor valóban alkalmasak legalább hét éven át útmutatást adni a közszféra városfejlesztési tevékenységéhez.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a világ radikálisan megváltozott az elmúlt években. A Covid pandémia, a 2022 februári események, valamint az ezt követő energetikai és gazdasági válság olyan új körülményeket teremtett, amelyeket a 2019 végén lezárt EU regionális politikai célok még nem tükrözhettek. A 2028. január 1-jén induló új fejlesztési időszak szakpolitikai céljaiban és eszközeiben ezek a változások már érvényesülni fognak.
Még a régebb óta ismert célok is új tartalommal telítődtek. A szép és egészséges városi környezet, a jól funkcionáló városi szövet megvalósítása mást jelent ma, mint 2019 végén jelentett. A fenntartható urbanizáció kihívására adandó válaszokat ma már az információtechnológiai versengés, a valószínű 2,5 Celsius fokos globális felmelegedés és az EU szuverenitásának megőrzése érdekében kibontakozott közös politikák fényében kell megfogalmazni.
A pénzügyileg kiegyensúlyozott és átlátható gazdálkodás követelménye szintén más összefüggésben jelenik meg, amikor az Európai Unió közös védelmi, energetikai és információtechnológiai fejlesztési politikák megvalósítására készül. Mindez új finanszírozási igényeket és lehetőségeket hoz magával.
A mostani településfejlesztési tervezésnek tehát nem elég a 2021-2027-es időszak operatív programjainak lekövetetése. A készülő stratégiáknak fel kell készülniük azokra a körvonalazódó problémákra is, amelyek megoldása a jelenlegi fejlesztési időszak keretei között nem lehetséges. Ez nemcsak jogi kötelezettség, hanem gyakorlati szükségszerűség is a városok jövője szempontjából.
