A magyarországi munkaerőhiány rendkívüli mértéket öltött az elmúlt években, különösen a feldolgozóiparban, a gépgyártásban és a turizmus-vendéglátás területén. A szakértők szerint körülbelül 500 ezer munkavállaló hiányzik az országból, ami komoly veszélyt jelent a nemzetgazdaság versenyképességére nézve. A külföldi tőke beáramlása és a nagyberuházások folyamatos megjelenése tovább fokozza ezt a problémát.
A kormány ezért átfogó jogszabályi módosításokat készít elő, amelyek egyszerűsítik és átláthatóbbá teszik a vendégmunkások foglalkoztatását. A tervezet szerint a kedvezményes foglalkoztatók, köztük a stratégiai partnerségben álló vállalkozások és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást megvalósítók gyorsabb és egyszerűbb eljárás keretében alkalmazhatnak harmadik országbeli állampolgárokat. Ez a szabályozási folyamat szorosan kapcsolódik a munkaerő-kölcsönzés szabályozásának átfogó megújításához, amely a munkaerőpiac kihívásaira kíván választ adni.
Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy bizonyos esetekben már nem lesz szükség a kormányhivatal szakhatósági állásfoglalására az engedély kiadásához. A foglalkoztatók azonban csak akkor élhetnek ezzel a könnyítéssel, ha bizonyítani tudják, hogy az adott munkakört magyar munkavállalóval nem sikerült betölteni. Ez azt jelenti, hogy munkaerőigényüket előzetesen jelezniük kell az illetékes kormányhivatalnak.
A szabályozás nemcsak a foglalkoztatók körét határolja be, hanem azt is meghatározza, mely országokból és hány vendégmunkás érkezhet Magyarországra. Ez a korlát biztosítja, hogy az adminisztratív háttér lépést tudjon tartani az engedélyek kiadásával.
Fontos változás, hogy a vendégmunkások tartózkodási engedélye hosszabbítással együtt sem szólhat három évnél hosszabb időre. Ezt követően a vendégmunkásnak el kell hagynia Magyarországot, mielőtt újabb engedélyt kérhetne. A vendégmunkások számára nem lesz elérhető a nemzeti letelepedési engedély sem, ellentétben azokkal, akik más típusú tartózkodási engedély alapján már eltöltöttek három évet az országban. Így míg a munkavállalás egyszerűbbé válik, a letelepedés lehetősége korlátozottabbá.
A külföldi munkavállalók nemzetiségi összetétele folyamatosan változik. Míg az ukrán alkalmazottak száma lelassult, addig egyre több Fülöp-szigeteki, kirgiz és indonéz munkavállaló érkezik hazánkba. A Fülöp-szigetek különösen sikeres példa, mivel ottani részletes szabályozás biztosítja, hogy a munkavállalók kitöltsék szerződésüket a fogadó országban.
A küldő ország jogszabályi környezete kulcsfontosságú tényező. Ha egy országban átgondolt szabályozás működik a külföldi munkavállalást illetően, az garanciát jelent a munkaadók számára. Emellett lényeges, hogy a külföldi dolgozók bérigénye összhangban legyen a magyar lehetőségekkel, különben az adott ország eleve kiesik a potenciális partnerek köréből.
A humánerőforrás-szolgáltatóknak számtalan egyéb szempontot is mérlegelniük kell. A kommunikáció nyelve, a képzés színvonala, a kulturális és vallási szokások összeegyeztethetősége mind szerepet játszanak a döntésben. A fluktuáció mértéke és az érdekképviselet erőssége szintén fontos mutatók.
Egy új küldő terület bekapcsolása hosszadalmas folyamat. A piaci információk gyűjtésétől kezdve a jogszabályi környezet vizsgálatán át a politikai kapcsolatok kiépítéséig és a megfelelő partnerek kiválasztásáig sok lépés vezet odáig, hogy egy HR-szolgáltató valóban működőképes rendszert hozhasson létre. A sikeres működés kulcsa a felelős hozzáállás, amely mind a munkavállalók, mind az üzleti partnerek érdekeit szem előtt tartja.
